Leírás
Szecessziós, eredeti támlás szék – Könnyű, kecses, finom ívelésű. Ülőrésze natúr színű kárpittal fedett, amely apró tulipánokkal díszített. Látványos, ívelt faragás köti össze a támlát és az ülőlapot. Korának megfelelő állapotú. XX. század eleje
SZECESSZIÓ: a századforduló ( 1890-1910 ) jellegzetes művészeti irányzata – az akadémizmussal és historizáló művészetekkel szemben egységes, valamilyen művészeti ágat átfogó új stílust kívánt meghonosítani – felfokozott stilizálás, gazdag növényi vagy geometrikus ornamentika, vonalkultusz, a lokálszínezés, szimbolizálási és allegorizálási hajlam jellemezte. A magyar elnevezés a latin ‘kivonulni’ szóból ered. A német elnevezések (Jugendstil, Blumenstil) az újítójellegére, illetve a virágmotívumra utalnak. Az olasz elnevezés ‘arte nuovo’ és a francia l’Art Nouvelle szintén az új művészet nyitányaként értelmezi. Világképi jellemzője a polgári lét unalmából, egyhangúságából való elvágyódás, tényleges vagy elképzelt kivonulás.
A szecessziós bútorokat nem jellemzik egységes stílusjegyek. Jellemző, hogy a korábban ismert, használt motívumokat teljes mértékben kerülik, a bútortestek sok esetben a lehető legegyszerűbb felépítésűek, amik legtöbb esetben az art & crafts díszítő elemeihez hasonló faragásokat kapnak, vagy a természet ihlette organikus, sokszor aszimmetrikus hangsúlyos díszítéseket. A szecesszió bútoraiban viszont a hangulat közös, sem a romantika, sem a klasszicizmus látványelemeivel nem élnek.