Leírás
Sződy Szilárd: Fekvő nő, 1914
Kézzel festett, égetett gipsz szobor.
Jelzett: szobor talapzatán elöl: SZŐDY 1914
Méretek: 33 x 12 x 18 cm, súly: 2691 gr.
Sződy Szilárd (Nagykáta, 1878. április 27. – Budapest, Józsefváros, 1939. február 24.) magyar szobrász- és éremművész
Az Országos Iparművészeti Iskolában tanult, ahol rajztanári oklevelet szerzett, majd Olaszországban és Németországban képezte magát. Az első világháború idején Przemysl várában teljesített szolgálatot főhadnagyként. 1915-ben orosz hadifogságba került és a Szibériában töltött 38 hónapos fogsága alatt 150 akvarellt, 100 érmet és plakettet készített. Ezekből a műveiből hazatérése után a Műcsarnokban rendeztek kiállítást. 1918-ban és 1919-ben a Nemzeti Szalonban voltak kiállításai. Számos hősi emléket, síremléket készített. 1921-től tanár volt Budapesten, az Állami Polgári Iskola Tanárképző Főiskoláján, majd 1927-től rajztanári szakfelügyelő. A Magyar Nemzeti Galéria több szobrát is őrzi.
Művei
A Népszálló lépcsősora melletti két munkást ábrázoló dombormű, 1911
Legismertebb munkája a Przemyśli 2-es tüzérezred hősi emlékműve (Budapest II. kerülete, a Margit híd budai hídfőjénél)
Józef Piłsudski-emléktábla
Charles Darwin, Puskás Tivadar (mérnök) és Puskás Ferenc (labdarúgóedző) emléktáblája Józsefvárosban
A első világháború Zuglói kocsiszín halottainak két emléktáblája
A Kerepesi temető több jelentős síremléke.
Érmei közül ismertek a Dante-, Madách- és Martinovics-érmek.
MNG : Fekvő nő – Sződy Szilárd
A kissé lejtős talapzaton összekuporodó, meztelen, leomló hajú, arcát kezébe temető nő lágyan megformált testét a szobrász gondosan lecsiszolta. A talapzatot viszont durván megfaragva hagyta, mintegy ezzel is kiemelve a nőalak lágy vonalait.
Mindezek a jellegzetességek a francia Auguste Rodinnél jelentek meg először, aki Sződy Szilárd több alkotására is nagy hatással volt. Ez a szobortípus a korszak több magyar szobrászánál is feltűnik, például Lányi Dezsőnél, Kisfaludi Strobl Zsigmondnál, a Magyarországon működő finn Yrjö Liipolánál és egy bizonytalanabbul datálható szobor Pankotai Farkas Bélánál. Sződy és a többi művész munkája annyira megdöbbentően hasonló témájú, megjelenésű és kialakítású, hogy valószínűleg mindegyik ugyanarra az előképre, Rodin Danaida (1889) című szobrára vezethető vissza. A négy mű datálása (1907 és 1908) arra is utal, hogy alkotóikat minden bizonnyal közel egy időben érhette hasonló impulzus. Ligeti Miklós – aki 1894-es párizsi tanulmányútja idején ismerte meg Rodin művészetét – Éva című szobra egy évtizeddel korábban, 1897-ben készült.
