Description
Zsolnay hosszúkás, lila-fehér ibolya virágmintás hosszúkás váza, porcelánfajansz. A csontszínű alapmázon kézzel festett, arannyal írt lila-fehér színű ibolya virágkompozíciók. Alján jelzett, mázba nyomott zöld öttornyú pecsét, Zsolnay Hungary 1853, Pécs, Hand Painted felírás, 9380/178-as arany azonosító, 18-as arany formaszám.
„A jót mindig a jobbal akarom felváltani” – mondta egykor Zsolnay Vilmos. Arról a Zsolnayról beszélünk, kinek nevét világszerte ismerik. A Zsolnay porcelán pedig már magyar márkanév és hungarikum.
Az 1878-as párizsi világkiállítás aranyérmét egy elefántcsontszínű dísztárgy nyerte el. Az addig ismeretlen terméket porcelánfajansznak nevezték el, s elkészítője, Zsolnay Vilmos megkapta a Francia Köztársaság Becsületrendjét.
A folyton a laborban szorgoskodó Zsolnay Vilmos, máz- és masszakísérleteiből született első kerámiatalálmánya, a porcelánfajansz technika, amit használati és dísztárgyak készítéséhez egyaránt alkalmaztak. A fajansz olyan mázzal dekorált tárgy, amelynek a nedvszívó képessége 5-10%. A porcelán egy 0,5 %-os nedvszívó képességgel bíró anyag, amire festékkel dekoráltak. Zsolnay Vilmos porcelánfajansz találmányának érdekessége abban áll, hogy a korábban létező porcelán technikával előállított testre fajansz technikával dekorált (tehát porcelánt festék helyett mázzal). A tárgy anyagát a mázzal és a rá felrakott színekkel az ú.n. Scharffeuer, – az igen magas hőfokon történő – égetéssel dolgozták eggyé.
Az 1878-as párizsi világkiállításon már ezekkel a termékekkel jelent meg. A szakavatott zsűri nem hitt a szemének: kétséggel fogadták, hogy ólom- és bóraxmentes mázakkal készültek a tárgyak. Zsolnay Miklós (Zsolnay Vilmos fia) fiatalos lendülettel vágott földhöz egy kiállított darabot, hogy cserepeit vegyelemzés céljából átnyújthassa a kételkedő bizottságnak. Csak behatós kémiai vizsgálatok után fogadták el, hogy a Zsolnay gyár által használt máz valóban ólommentes. Az elismerés nem maradt el: aranyéremmel és a Francia Becsületrenddel jutalmazták Zsolnay Vilmost.
Az új technika utat nyitott termékei művészi színvonalának fejlesztéséhez és sajátos stílusának kialakításához. Ez a stílus a magyaros motívumok mellett döntően a perzsa és az izniki (török) kerámia hatását tükrözte és Zsolnay Júlia (Zsolnay Vilmos lánya) tervezőmunkáján alapult.
A porcelánfajansz technika megszületése idején, 1877-ben tervezte Zsolnay Júlia azt a védjegyet, amely évtizedekig a gyár népszerűsítését szolgálta. Az öt torony mellett, amely Pécs német nevére utalt (Fünfkirchen) a három betű a három testvér (Teréz, Júlia és Miklós) nevének kezdőbetűje volt
„Nem ösztökélt soha nyerészkedés vagy becsvágy. Jól tudod, hogy nem vágyom sem pénzre, sem egyébre. Belső kényszer sarkall munkára és alkotásra, mindig ez jelentette számomra az életet”.-írta Zsolnay Vilmos fivéréhez, Ignáchoz írt levelében.
